两个希腊人在讨论着什么,其中一个右手手臂上有一道伤疤,吸了一口水烟,缓缓向阿瑞斯问道“Anpu, π?σα νομ?ζει? ?τι θα βγ?λουμε αυτ? τη φορ?;Οι ?νθρωποι εδ? φα?νονται πολ? πλο?σιοι.”
阿瑞斯吐了一口浊烟“Amikor megérkeztek a Marsra, készen kell állnotok arra, hogy beilleszkedjetek a Marsba. év telt el, nem értitek ezt az elvet?”
那人见状不由得尴尬一笑“Ξ?χασα αν ε?μαστε θεο? ? ?νθρωποι, απλ? δεν ξ?ρω αν ο βασιλι?? εδ? ε?ναι ηλ?θιο? ? τι συμβα?νει. Αν ε?χα τ?σο μεγ?λη περιουσ?α, δεν θα ?τρωγα χορτοφαγικ? νουντλ? σε σο?πα, αλλ? λιχουδι??.”
阿瑞斯见状连忙拿起块蛋糕吃了起,吃完以后才想起来自己要说什么,已经许久没有开口说家乡话了,此刻要在脑海中过滤一遍才说得出。
“Uralkodójuk értékeli a nép szolgálatát, és ha az emberek hajlandóak k?vetni ?t, akkor természetesen nem lesznek égetési, gyilkolási vagy fosztogatási események. Ahhoz, hogy itt túléljük, k?vetni kell a szabályaikat. Bár én vagyok a gyilkolás istene, soha nem fogom megérinteni mások alapvet? vonalát, és mint mások, nem fogom tudni.”
桃夭谷。桃夭人在家中睡,天道从天上掉,“砰”的一声整个桃夭谷的桃花全部被折断,桃夭看着那些自己为了等凤羽醒来而种的桃树,气的直接拿起古琴就砸他身上“天道,还我桃花树。”
本章未完,请点击下一页继续阅读! 第6页 / 共7页